További alvás-ébrenlét betegségek

Bruxizmus
Ezt a jelenséget magyar nyelven fogcsikorgatásnak nevezzük. Ilyenkor a fogak egymáson való csúsztatása okoz kellemetlen hangjelenséget. Kialakulásában anatómiai okoknak van szerepe, az alsó- és felső állkapocs nem szimmetrikus, a szervezet a maga módján a teljes ellazulást keresi és mivel nem találja, folyamatosan mozgatja, hogy megtalálhassa a nyugvópontot. Éppen ezért ilyen panasszal leggyakrabban fogorvosok, gnatológusok foglalkoznak.

Alvásfüggő mozgászavarok
A jelenség két fő formája ismer. A nyugtalan láb szindróma leginkább este nyugalomban lefekvéshez készülődve jelentkezik, ilyenkor a beteg önkéntelenül rugó mozgásokat végez vagy kellemetlen bizsergést érez. A kellemetlenség az éjszakai is folytatódik, ami minduntalan felébreszti a beteget kialvatlanságot okozva. A jelenség másik formája a periódikus végtagmozgás gyakran együttesen jelentkezik a fenti kórképpel, Ez a betegséget gyakrabban az alsó végtag valamelyikének gyakori, ismétlődő finom, periódikusan jelentkező rúgó mozdulata jellemzi. Ez az apró, szinte csak műszeresen megfigyelhető mozgásjelenség számtalan mikroéberedést okoz, ami szétzilálja az alvást és nappali aluszékonyságot eredményez. REM-függő viselkedési jelenségek Ezen betegségcsoport tünetei elsősorban az alvás álomlátásos szakaszában (REM) jelentkeznek. Ezek közé a betegségek közé tartozik, az un. night terror, amikor a beteg felébredés nélkül sikít. Vagy előfordul, hogy valami olyan tevékenységet végez a páciens, amiről másnap nincsen információja. Legkellemetlenebb formája, amikor a beteg valami fájdalmat okoz magának az éjszak folyamán. Ezek a jelenségek gyakran alvásfüggő légzészavarokkal vagy krónikus betegségekkel, veseelégtelenséggel, anaemiával vagy neuropátiákkal függnek össze.

Circadián ritmuszavarok
A circadian alvászavar azt jelenti, hogy a beteg alvás-ébrenlét ciklusa nem 24 órára van kalibrálva. Lehetnek külső mozgatórugói ennek a szabályozás zavarok és endogén okai is. Leggyakoribb a több műszakos munkakörök kapcsán kialakult és rögzült alvászavarok, amik leginkább insomnia formájában jelentkeznek. Nem lebecsülendő azonban a túlzott nappali aluszékonyság miatt kialakuló koncentrációképesség romlás sem. Gyakori alvászavar az un. jetleg szindróma, ami az időzónák átrepülése és a napfényes időszak nem a megszokott ritmusa miatt kialakuló túlzott alvás vagy éppen alvásképtelenség formájában jelentkezik. Súlyos alvászavarokat okozhat az un. előretolódott és az un. hátratolt alvásfázis szindróma. Ezekben a kórképekben a belső biológiai óra rövidebbre vagy hosszabbra van állítva egy programozási hiba miatt. Legfontosabb közös tünet, hogy a szokásoshoz képest eltérő időben jelentkezik az elalvás és a felkelés iránti igény. Míg az előretolódott alvásfázis esetén a páciens már késő délután-kora este alváskésztetést érez, hajnal 3 órán túl már felébred, nem tudván tovább aludni. A késleltetett formánál az alváskésztetés csak 23 óra körül jelentkezik, de ébredés csak dél körül következik be. Olyankor, ha biológiai óra rövidebbre, vagy hosszabbra van, programozva nappal következik be olyan súlyos alváskésztettség nagy rendszerességgel, ami szétzilálja a beteg mindennapjait.

Tovább…
A GYERMEK ALVÁSÁRÓL


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Üzemelteti a WordPress.com.
%d blogger ezt szereti: