Miért alszunk?

Az alvás mibenléte, funkciója sem biológiai és sem pszichológiai szempontból nem tisztázott kellően. Azt már a 60-as évektől tudjuk, hogy az alvás két egymástól eltérő fázisból, álomlátásból un. REM fázisból, és mély alvásból NREM fázisból áll. Noha ilyenkor a szervezet kívülről nézve különösebb látványos eltérést nem mutat, az agy elektromos hullámait, az izomműködést, a légzést és a szívritmus vizsgálva jelentős eltéréseket lehet tapasztalni. Míg a NREM fázis a szendergéstől kezdve 4 egyre mélyülő fázisra különíthető el és az agyi hullámok egyre alacsonyabb frekvenciáját tapasztaljuk a lassuló légzésszám és szívritmus mellett, addig a REM fázisban gyors frekvencia és az izmok tónusának elvesztése valamint deszinkronizált szemmozgás észlelhető. Miért van vajon szükség arra, hogy az alvás és az ébrenlét ilyen különböző formában jelenjék meg? Állatkísérletes modellek azt sugallják, hogy az alvás szükséges a túléléshez1. A NREM oka az un. “visszaállítási elmélet” szerint egyrészről a kimerülő kémiai-fiziológiai folyamatok regenerációja. Az alacsonyabb energiaállapot a neurotranszmitterek (ezek az anyagok hordozzák az információ tartalmat az egyes idegsejtek és agyi területek között) és a funkciók restaurációját hozza, a felgyülemlett sejt szintű “bomlástermékek” kiürülését eredményezi. A tanulási folyamatok szempontjából sokan úgy vélik, hogy a NREM az információ rögzítéséhez járul hozzá. Erre szolgálhat bizonyítékul az utóbbi időknek az a megfigyelése, hogy részben a szendergés folyamán kifejezetten erős vizuális hallucinációkat élhetünk át, ugyanakkor mély alvásból ébresztve fel a pácienst megfelelően feltett kérdés esetén (nem mit álmodott, hanem milyen gondolat futott át az agyán) pontos kép és hang nélküli képzetekről tud beszámolni. Tehát azt, hogy a tudati működés nem áll le tökéletesen az jelezi, hogy a NREM fázisban is, hypnagog, azaz álomszerű, élmények érik az alvót. Mindez ellentmond annak a közkeletű gondolatnak, hogy álmodás csak a REM fázisban lehetséges, a NREM élménye inkább gondolat, érzés és mozgásérzet formájában jelentkezik.
A REM fázis, amit a legutóbbi időkig az álomlátás időszakának tekintettünk ma Watson teóriája alapján a memória konszolidáció időszakának tekintjük, vagyis ilyenkor törlődik ki az emlékezetből haszontalan információ, pontosabban fogalmazva kerül a helyére, mélyül el vagy törlődik vagyis rendeződik fontossági szempontból a külvilágból érkező töménytélen inger raktározása.

Mindebből talán az a fontos következtetés vonható le, hogy az alvás leginkább a világgal való kapcsolatunkat rendezi idegélettani, és pszichológiai szempontból egységbe. Amennyiben ez a struktúra valamelyik ponton sérül az számos funkciónkra hat: vigilanciánk, azaz éberségünk sérül, ami álmosságot, pszichés bizonytalanságot, mentális dyscomfortot, koncentrációképesség csökkenést és számos szociális problémát okozhat. (Egy házastársi kapcsolatra lefordítva: ha valaki egy duplaműszak után szerteszét hagyja a lakásban a holmiját az a kimerültség jele lehet. Ezt egy jól kipihent partner békésen rendbe teszi és még kényezteti is a társát, hogy jobban érezze magát, de egy hasonlóan kialvatlan partner az ilyen rendetlenséget még akkor is dühösen és türelmetlenül fogadhatja, ha amúgy békés természetű. Íme egy kialvatlanság okozta szociális konfliktus kialakulása.) Összefoglalóan tehát azt mondhatjuk, hogy a jól strukturált, egyénre szabottan megfelelő mennyiségű alvás a kívánatos nappali “működésünk” záloga. Az egészséges alvás feltölti a szervezetet. A megfelelő alvás éppen annyira fontos az egészséges élethez, mint a testmozgás és a helyes táplálkozás.

A jól felépített alvás

– erősíti az immunrendszert
– gyógyítja és regenerálja a szervezetet
– energetizálja a tudatot
– javítja a fizikai terhelhetőséget
– javítja a tanulási képességet és erősíti a memóriát
– szociális kapcsolatrendszerünket rendben tratja
– elősegíti a kiegyensúlyozott érzelmi életet
– a jóérzésre való fogékonyságot növeli
– jól kialudt állapotban optimistábbak vagyunk

A jól felépített alvás hiánya

– növeli a cardiovascularis megbetegedések esélyét
– emelkedik a neurológiai problémák száma
– nappali aluszékonyság (excessive daytime sleepiness-EDS) kialakulása
– stroke rizikó növekszik
– a szorongásos és depressziós megbetegedések rizikója nő
– növekszik az obezitás és a diabetes rizikója
– érzelmi kiegyensúlyozatlanság alakul ki
– pesszimistább világkép
– az emberi kapcsolatok sérülékennyé válnak
– növekszik az autóbalesetek száma
– az elalvásos balesetek száma növekszik

erik-jan-leusink-623677-unsplash

 

*1 = Patkány kísérletek azt mutatják, hogy azok az állatok, amelyeknek a REM fázisát teljes elnyomták, csupán 5 hétig éltek, azok az állatok, amelyek teljes alváselvonásban részesültek 3 hét után pusztultak el. A halál oka ezeknél az emlősöknél a testhőmérséklet csökkenése volt. Ugyanakkor talpukon és farkukon sebek alakultak ki, melyet immunmechanizmusok defektusára vezettek vissza.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Powered by WordPress.com.